A Várnegyed, az 1927-ben létesített Scheftschik-telep, az Alcsi-városrész és a Tallin-városrész alkotja Szolnok város I. kerületét, mely az 1870-es évekig a várostól teljesen független katonai közigazgatás alatt állt. Alapítása az avar Szolnok tárkányfejedelem által történt. Jelentőssé ispánsági földvárként, 1550-től pedig magyar illetve török végvárként vált, 1706-tól pedig Rákóczi generalátusi székhelyeként szolgált. Innetől kezdve katonai szerepét fokozatosan elveszítette, kövei pedig a 19. században beépültek a városi középületekbe.
I. Várfalak és bástyák
 |
| Krenák Lajos: A szolnoki vár 1617-ben |
 |
| A Vár látképe a Vártemplommal és Várplébániával |
 |
| A déli várfal |
 |
| A Vízi-kapu, amely a Tiszára való lejárást biztosította |
 |
| Az északnyugati bástya |
 |
| Régi ablakpillér |
 |
| Kilátás az egyik ablakból |
 |
| A déli várfal, végén fülesbástyával |
 |
| A délkeleti bástya |
II. Vártemplom
 |
| A Vártemplom homlokzata |
Az egykori vár területén áll a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett római katholikus Vártemplom. Külső megjelenése korának klasszicista stílusjegyeit viseli, de belül a főoltár, a szószék, a padok és az áldoztató rács empire stílusú. A közelben álló romos török mecset és a középkori templom maradványainak köveiből, Homályossy Ferenc építész tervei alapján, 1822-24-ben épült. 1919-ben, a román támadás idején Szolnok hosszú heteken át a magyar és román csapatok ütközőzónáját képezte, amit a templom is rendkívül megsínylett. Annyira károsodott, hogy a templom tornya mindenestül bezuhant a belső térbe, közvetlenül magára az oltárra. A két világháború között az épületet teljesen renoválták és ma is jó állapotban van.
 |
| A Vártemplom belseje |
 |
| A Vártemplom oldalról |
 |
| Egy 1910-es képeslapon |
 |
| A román ágyúzások után 1919-ben |
III. Várplébánia
A Vártemplom melletti Várplébánia 1824-ben épült, falaiba szintén beépítették a korabeli dzsámi köveit. Az épületet a '30-as években felújították, a kerítése nyugati fala előtti kis közparkban a felső talajréteg alatt rejtőznek az egykori Szulejmán szultánról elnevezett, téglából épült uralkodói dzsámi maradványai. Ennek alapárkait a nyugati falhoz tapadó, szabálytalan négyszög alakú minaretalapozással együtt 1973-ban részben feltárta Kaposvári Gyula, Csányi Marietta és Raczky Pál.
IV. Várkút
Az téglával bélelt egykori várkút helyét Kaposvári Gyula tárta fel egy 18. századi kéziratos térkép alapján elvégzett ásatás során 1952-ben, amelyhez 1977-ben Papi Lajos kisújszállási szobrászművész tervei alapján "törökös" kútfőt építettek.
V. Bástya utca - az ásatás színhelye
Ez az utca nevében őrzi a vár mítoszát, házai nagyrészt új építésű villák. 2010-ben Kertész Róbert régész vezetésével történt itt ásatás, ahol megtalálták a Rákóczi korabeli várfalat, illetve egy reneszánsz kályhaszemet. Az ásatás tavasszal egy új ház építése alkalmával folytatódni fog, amiben kis csapatunk is tevékenyen részt fog venni.
Az ásatás
VI. Történelmi emlékhelyek
1. Müller Adolf festő műtermes háza
 |
| A hozzáépített műterem-rész |
2. Milleniumi szoborkompozíciók:
 |
| Az emlékmű Nagy-Magyarországot ábrázolja, az oszlopon Szt.István-fej |
 |
| Győrffy Sándor Szent István szobra, talapzatán az Intelmekből | részletek |
3. Damjanich-emlékmű
4. 1956-os emlékművek
VII. Művésztelep
Az északnyugati bástyaként feltüntetett torony nem a régi vár maradványa. Frecskai András és Pongrátz Károly, a Szolnoki Művésztelep művészei tervezték és építették 1905-ben. A romantikus műrom a vár köveinek felhasználásával épült, de akkor sem az eredeti bástya.
VálaszTörlésA Millenniumi emlékmű a Kárpát-medencét ábrázolja a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig. A parkot Vincze Sándor építész tervezte. István király koronás fejszobra Somogyi Árpád alkotása.
VálaszTörléshttp://archiv.vfmk.hu/0820/szolnok.html
--
Damjanich-emlékmű
Gondos Imre tervei alapján Radnai Béla szobrász-tanár készítette el. A carrarai márványból készült szoborcsoport 1912 májusában leplezték le.
http://1848.vfmk.hu/szolnok.html