A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fogtak. 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. A szolnoki török kori híd maradványai napvilágra kerültek a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vízállásakor. Tartózkodásuk alatt a törökök minaretet, dzsámit és fürdőt is építettek, amelyek a későbbi harcok folyamán és nagyrészt szándékos pusztítások miatt teljesen megsemmisültek. Ennek ellenére a minaret alapjai megmaradtak, s ma egy díszkút hirdeti egykori helyét.
Szolnok török emlékei:
- 1562-ben a törökök a Tiszán építik meg hazánk első fahídját
- Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon írt török kódexet
- Méliusz Juhász Péterrel itt akarták magyarra fordíttatni a Koránt
- Városunkat leírta Evliya Cselebi török világutazó
- 1596-ban látogatást tett III. Mehmed szultán
- a Vártemplom és a Várplébánia az egykori dzsámi köveiből épült
- az anyakönyvek tanulsága szerint itt maradt néhány török eredetű család
- a Beke Pál halma állítólag elporladt törökökből és a kincsükből jött létre
- a Tabán elnevezés az oszmán-török "tabakhane" szóból eredeztethető
- a szolnoki házak oromzatára sokáig a kereszt mellé félholdakat is véstek
- a Tisza Szálló fürdője a török fürdőt imitálja
- A mai török kút az egykori várkút helyén áll
- A Megyei Levéltár kb. 300 török nyelvű oklevéllel rendelkezik
- a Damjanich János Múzeum török kerámiagyűjteménye az országban az egyik legjelentősebb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése